Markolódal — dalszöveg
A játék: célzás és megállítás
Te vagy a gépkezelő.
Fogd meg a kart.
Én szólok, mikor.
Figyelj!
A markoló karja hosszú,
a végén egy nagy kanál.
Fentről kell leengedni
pontosan oda, ahol áll.
Nem jó, ha mellé megy.
Nem jó, ha túl mélyre.
Ezért lassan kell menni,
és nagyon figyelni.
Balra! — Egy kicsit!
Még! — Még!
ÁLLJ!
Le! — Lassan!
Nyikk!
Marokra! — Kopp!
Megvan!
Tele a kanál földdel,
most fel kell emelni.
Lassan, hogy ne szóródjon,
és át a platóra tenni.
Most jön a nehezebb rész:
középre kell tenni szépen.
Nyisd ki a kanalat!
Surr — és bent van a helyén.
A jó gépkezelő
nem a gyors,
hanem a pontos.
Ezért mond a markoló
mindig csak annyit:
még egy kicsit… és most.
Balra! — Egy kicsit!
Még! — Még!
ÁLLJ!
Le! — Lassan!
Nyikk!
Marokra! — Kopp!
Megvan!
Utolsó kanál!
Balra! — Még!
ÁLLJ!
Le! — Nyikk!
Marokra! — KOPP!
Fel! És…
Pontosan a közepébe!
Egy szem se ment mellé!
Ügyes gépkezelő!
Nyikk…
kopp…
Holnap új gödör.
