Koaladal — dalszöveg

Halkan…
Ki ül ott a fán?
A koala.
És ölel.

Egy vastag, zöld ág,
és két kis mancs rajta.
Nem mászik sehová,
csak szorosan tartja.

Puha bunda, kerek fül,
a fa kérge jó meleg.
Odabújik egyedül,
és a szeme lecsukódik.

Öleld meg az ágat!
Szorosan!
Öleld meg a párnád!
Szorosan!
A koala így alszik,
te is így aludj.
Ölelj egy nagyot.

A szél megmozgatja a lombot,
fönt a levelek zizegnek.
A koala meg sem moccan,
és a mancsai nem engednek.

Megkóstol egy levelet,
aztán lehajtja a fejét.
Az ág melegen tartja,
és őrzi az éjszakát.

Mit ölelsz most te?
A takaródat?
A macidat?
A párnádat?
Öleld meg jó szorosan.

Öleld meg az ágat!
Szorosan!
Öleld meg a párnád!
Szorosan!
A koala így alszik,
te is így aludj.
Ölelj egy nagyot.

Este lett a fán,
a lomb halkan ringat.
Öleld meg, ami puha,
és maradj így egy kicsit.
A koala alszik,
te is alhatsz.
Jó éjt.

Halk a szél…
jó éjt, koala.