Farkasdal — dalszöveg
A játék: hangok halmozása
Egy farkas.
Egy hang.
Aúúú…
Hallod?
A hold feljött a fák fölé,
és az erdő elcsendesült.
Egy farkas felmegy a dombra,
és a hangja égig repül.
Aúúú…
Egyedül van.
De nem sokáig.
Egy hang! — Aúúú…
Két hang! — Aúúú…
Énekelj velünk,
és tartsd ki sokáig!
Aúúú…
Aúúú…
Egyre többen vagyunk!
A völgyből felel valaki,
aztán a domb mögül még egy.
Aztán a túlpartról is,
és aztán már mindenhonnan megy.
A hangok nem sorban jönnek,
hanem egyszerre szállnak.
Külön-külön halkak mind,
de együtt nagyot kiáltnak.
Vegyél nagy levegőt.
Most kezdd el.
Aúúú…
Ne engedd el.
Még…
még…
Egy hang! — Aúúú…
Két hang! — Aúúú…
Énekelj velünk,
és tartsd ki sokáig!
Aúúú…
Aúúú…
Egyre többen vagyunk!
És most mindenki együtt!
AÚÚÚ…
Az egész falka egyszerre!
AÚÚÚ…
A hang átmegy a völgyön,
és visszajön a hegyekről.
Aúúú…
Együtt vagyunk!
Aúúú…
Hallottad?
