Bálnadal — dalszöveg

Fúúú… hallod ezt a hangot?
Valaki nagy levegőt vett.
Fúúú…

Nagy hát a hullámok között,
lassan úszik a kék vízen.
Felemeli a fejét,
és levegőt vesz csendesen.

Fúúú — száll a vízoszlop,
aztán csendben lemerül.
A tenger tovább ringat,
mint egy bölcső, egyedül.

Szívd be a levegőt — fúúú!
Engedd ki lassan — fúúú…
Ring a víz, ring a bálna,
ring a csillag a hullámban.
Fúúú… fúúú…
Aludj el a tengerágyban.

Egy kis borjú úszik mellette,
néha hozzáér az oldalához.
Ha a mama lemerül,
a kicsi is elmerül.

Nincs kapkodás idelent,
csak a víz halk moraja.
Egy hang indul a mélyből,
és messzire száll tova.

A tenger olyan nagy és mély,
hogy a bálna hangja
egész nap úton van benne,
míg egy másik meghallja.

Szívd be a levegőt — fúúú!
Engedd ki lassan — fúúú…
Ring a víz, ring a bálna,
ring a csillag a hullámban.
Fúúú… fúúú…
Aludj el a tengerágyban.

Fúúú… lement a nap,
a hullám lassan elsimul.
Ring a víz, ring a bálna,
a kicsi a mamához simul.
Szívd be…
engedd ki…
és aludj el lassan, kicsi.

Fúúú…
jó éjt, bálna.